Napjainkban az ESG egyre nagyobb figyelmet kap a vállalati világban, hiszen a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és az átlátható vállalatirányítás nemcsak etikai kérdések, hanem komoly üzleti előnyöket is jelenthetnek. A Portfolio Business podcast új adásában olyan emberekkel beszélgettünk, akik mindennapi munkájuk során aktívan foglalkoznak az ESG különböző aspektusaival méghozzá egy magyar agrárcégnél. Vendégünk volt Janositz Balázs az UBM Csoport, CFO-ja, vezérigazgató helyettese, Baksa Bettina, a cég ESG-fenntarthatósági felelőse és Elek Zsuzsanna, a Credit Management Group Senior ESG és fenntarthatósági tanácsadója.
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést - áll a KPMG közleményében.
A kkv-szektor aktualitásairól, a fenntartható működésről, a társadalmi-környezeti felelősségvállalásról, valamint arról is szó volt az Erste Bank sajtóreggelijén, hogy idén milyen gazdasági, üzleti környezetben kell helytállniuk a kis- és középvállalkozásoknak, illetve mikor érdemes belevágni a felkészülésbe az ESG-törvény előírásainak teljesítését illetően. Az Erste kkv üzletágának, valamint fenntarthatósági irodájának vezetői arról is beszámoltak, hogy egy ESG-index bevezetését tervezik a kkv-szektorból érkező partnereik számára is, a nagyvállalatoknál ugyanis ez már működik.
Javában zajlik a fenntarthatóság-fordulat az építőiparban, a folyamatot pedig több, a közelmúltban hatályba lépett jogszabály, köztük az ESG-törvény is felgyorsítja. Az új előírások az építőipari gyártók és a tervezők számára egyrészt kihívást, másrészt komoly üzleti potenciált jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartható építőanyagok iránti kereslet itthon is növekszik - áll a Wavin közleményében. A „kizöldülés” a megrendelőknek is komoly megtakarítást jelenthet, hiszen körültekintő tervezéssel és termékválasztással az épület energia- és karbonkibocsátása legalább a felére csökkenhet.
Az ESG-szempontoknak való megfelelések a szabályozásokon, az új előírásokon keresztül a teljes ingatlanpiacot nyomás alá helyezik. A bankok, befektetők finanszírozási stratégiájától kezdve az irodaház tulajdonos-bérlő kapcsolaton át, egészen a kivitelezők megválasztásáig egy új dimenziót kell mérlegelni a döntések során. Az új magyarországi ESG-törvény minden évben egyre szélesedő vállalati kör számára írja elő a fenntarthatósági jelentéstételt, valamint az ESG-beszámoló meglétét, ami elsőként közvetetten, majd egyre több ingatlanpiaci kapcsolódású vállalatot közvetlenül is érinteni fog. Nézzünk ezeket a területeket.
Az ESG-törvény követelményrendszeréről és a kapcsolódó EU szabályozásról szervezett webináriumot a CMS nemzetközi ügyvédi iroda. Tisztázták a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek" egyes vonatkozásait, a kötelezettek körét, az ESG-beszámoló tartalmát, valamint a „fenntarthatósági jelentéstétel” részleteiről is beszélt dr. Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) és dr. Jókay László (Szenior ügyvéd, CMS). Az ESG-törvénnyel, valamint az ingatlanpiaci vonatkozásokkal május 30-án a Property X konferencián foglalkozunk, ahol többek között előadást tart Túri Anikó államtitkár.
A különböző finanszírozási lehetőségekről és az ESG-vel kapcsolatos szabályrendszerekről is szó volt a Sustainable Tech 2024 konferencián. A CSRD, valamint a magyarországi ESG-törvény várható pozitív hatásairól egy előadás keretében hallhatott a közönség, míg a zöld technológiák fejlesztését és a zöld beruházások megvalósításához szükséges forrásszerzést egy kerekasztal-beszélgetésben vitatták meg a szakértők. A legfontosabb tanulság az, hogy akár banki hitelről, uniós közvetlen forrásról, befektetői elvárásról, vagy magántőkéről is legyen szó, a zöld projekteket, innovációkat minden finanszírozó tárt karokkal fogadja.
Időről időre szigorodnak az előírások, amelyek alapján a vállalatoknak számot kell adniuk a működésük fenntarthatóságáról környezeti, társadalmi, vállalatirányítási szempontból. Az igazgatótanácsi ülések utolsó napirendi pontja, „az ESG-ügy” fokozatosan az elsődleges szempontok közé emelkedik. Aki arra számít, hogy az ESG-beszámolók készítése még éveken át halogatható, a közölt adatok kozmetikázhatók, az hibásan gondolkodik.
Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely röviden, mint CSDDD, vagy CS3D kering a köztudatban több mint két éve - írja a KPMG közleményében. A Tanács elfogadásával ugyanakkor még nem ért célba az irányelv, hiszen az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt. Egyre több megfelelésre kell készülniük a vállalatoknak a fenntarthatósági területeken, ileltve a szabályok hatálya alá tartozók köre is folyamatosan bővül. Az üzleti világ fenntarthatósági kérdéseivel, különböző aspektusaival foglalkozunk többek között az április 24-i Sustainable Tech konferencián.
Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok működésük során
tartsák szem előtt a természeti és környezeti értékeket, termékük, szolgáltatásuk társadalomra
gyakorolt hatásait. Ezek a szempontok ágyaztak meg az ESG (Environmental, Social,
Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és felelős
vállalatirányítást célzó keretrendszer kialakulásának, amelyet az Európai Unió immáron
jogszabályi szintre emelt - szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az elmúlt években egyre több cég kezdett el foglalkozni az ESG-vel, készített jelentést vagy azért mert erre jogszabály kötelezi vagy mert megéri számára. De vajon mit jelent az ESG egy pénzintézetnél? Milyen stratégiák mentén kell működnie egy banknak, hogy megfeleljen a követelményeknek? Erről kérdeztük Szege Györgyöt, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetőjét.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A decemberben a parlament által elfogadott 2023. évi CVIII. törvény, egyszerűen csak ESG-törvénynek titulált jogszabályi csomag („A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól”) igazából két ESG intézményt vezetett be. Az egyiket ez a törvény írja körül, melynek alapján a vállalkozások meghatározott körének minden évben ESG-beszámolót kell készíteni. A másikat az e törvény kapcsán módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), melynek alapján a vállalatok meghatározott körének évente fenntarthatósági jelentést kell előállítania.
A 2024. január 1-jétől hatályba lépett ESG-törvénnyel a jelentéstételi kötelezettség mellett számos új más feladat is vár a szervezetekre és az üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, vagy az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG-beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Az intenzív időszak előnye a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók lehetősége a kötelezettségeket betartó cégek számára, azok azonban, akik ennek nem tesznek eleget, 2026-tól pénzbírságokra számíthatnak - írja a denkstatt Hungary közleményében.
Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.
Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
Miért olyan veszélyes a klád 1b változat?
Akár holnap sor kerülhet az újabb támadásra.
Mindenki a másikra mutogat.
A National Geographic szedte össze.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
